Szeretek nő lenni. De nagyon sokáig ez a gondolat nem fogalmazódott meg így bennem. Persze, hogy nem, hiszen a nőiségnek kezdetben még gyerekfejjel nem sok előnyét ismerhettem. 

Nemrég egy társalgáskor szóba került a téma és azt kérdezték tőlem, miért szeretek nő lenni?
Elgondolkodtam, mert hirtelen biztosan ezer meg egy dolgot tudtam volna mondani. Na meg persze az is eszembe jutott, hogy miért nem? De a kérdés nem ez volt, pedig gondolom, legalább olyan hosszú listát lehetne csinálni, mint a pozitív dolgokról.

Szeretek nő lenni. Mert amikor elég érett voltam már hozzá és utána is olvastam egy-két kérdésnek, sőt még önfejlesztő könyvet is olvastam a témában, akkor lett annyi önbizalmam, hogy meg tudjam élni a nőiséget.
A nőiséget valahogy tudatilag kellett belevernem a fejembe. Mert sajna önbizalom híján voltam mindig is, és sokszor még most is. Bár megvallom, a kor előrehaladtával azért szépen alakulok :) A legnehezebb az volt számomra, hogy elfogadjam magam. Aztán az, hogy amivel megbékéltem és pozitívnak éreztem, azt hangsúlyozni is merjem. És persze még ezer más minden. De emlékszem, hogy amikor végre békét kötöttem magammal, hirtelen minden olyan egyszerű lett. 

Egyszerű lett a reggeli blúzvasalás, a sminkelés, mert már nem terveztem előző este, hanem reggel improvizáltam, hogy mit vegyek fel. Apróságnak tűnik, de nekem ez is fontos lépés volt. Ma már milyen bután hangzik ez, csak mosolygok rajta. :) Pedig akkoriban úgy éreztem, hogy na most! Akkor ébredeztem egy lezárt kapcsolat után és  minden percét élveztem.
Olyan volt, mintha kiplakátoltam volna a homlokomra, hogy ,,szabad préda''. És valahol ösztönösen is úgy viselkedtem. Mert akkoriban már ki mertem magam húzni, mélyebb dekoltázst hagytam, ha blúzt vettem fel, szexis fehérneműket vásároltam a magam kedvére.  Kacérkodhattam, ami semmire sem kötelezett. Addig fogalmam sem volt, mennyire jó érzés mindez. És ami nagyon fontos volt: bele mertem nézni mások szemébe beszéd közben úgy, hogy nem kaptam el a tekintetem. Azért ez nagyon eredményes is volt :))) nem csak a munkámban, hanem a magánéletemben is.
Apácska ma is szereti a szemem, én pedig szeretek ránézni. Annyira ismer már, hogy rögtön tudja, mi újság. Látja, ha szikrázik, ha fáradt, ha nyűgös, ha hisztis, ha szomorú, ha bánatos, ha vidám, vagy éppen ha kacér a pillantásom. Egyik héten mikor belépett este az ajtón, rám nézett és azt mondta: te ma akarsz tőlem valamit :)))) 
Jó dolog, hogy ennyi minden ránk van írva. De még jobb, ha valaki tud ebből olvasni. 

Szeretek nő lenni. Legjobban akkor éreztem ezt, miután Apát megismertem.
Sosem volt még ennyire figyelmes kedvesem. A hétköznapok és az együttélés ugyan kicsit tompítja ezeket az érzéseket és apróságokat, mégis úgy érzem, hogy soha nem kaptam annyi figyelmességet még férfitól, mint Tőle.
Mellette jó NŐnek lenni, mert ő egy igazi FÉRFI. Elfogult vagyok? Elfogult vagyok. Ez így van rendjén, azt hiszem. Emiatt van, hogy bármit megbocsát az ember annak, akit igazán szeret. Ezért huny szemet a századszor is elmondott mondat után, ezért várja minden este annyira, hogy hazaérjen. Ezért jó hozzábújni, beszívni az illatát, érezni a melegségét.

Szeretek nő lenni. Úgy menni az utcán, hogy tudom, hogy nő vagyok. Nem vagyok bombázó, sosem voltam. De egyszer, egyetlen egyszer annyira jól esett, mikor utánam fordult két lány az utcán és még hallottam, amikor azt mondta az egyik: ,,micsoda kisugárzása van ennek a nőnek'' , azt hittem hasravágódok, úgy meglepődtem. De aztán kihúztam magam és mosolyogva továbbálltam. És persze az ilyen ajándékok akkor érkeznek, mikor a legjobban esik az embernek. Nem is hinném, de tényleg. Azt gondolom, hogy ez aztán a pozitív elismerés, amikor a saját nemem nyilvánít NŐnek. 

Szeretek NŐ lenni. Szeretek Apának, szeretek másoknak, de elsősorban magamnak. Mert már úgy érzem, hogy felnőttem. Ettől és akkor nőttem fel, mikor elfogadtam, megtanultam, hogy nő vagyok és hogyan legyek NŐ. És titkos vágyaim közt is szerepel valami, ami miatt örülök, hogy nő vagyok.

De hogyan lehetne mindezt egy mondatban elmondani, ha kérdik? Azt válaszoltam, hogy túl hosszú lenne a válaszom :)