Na a kiscsirkés versnek annyi.... reggel megint elővettem az autókefét és havat takarítottam róla. Hát pfúúúúúúúúúúj...... március közepén....
Nem tudja valaki véletlenül, hogy hol van a tavasz bekapcsoló gombja? És ha tudja, nyomja már meg legyen szíves, mert ebből a télből már igazán elegem van. Nem csak nekem, hanem szinte mindenkinek. Napot akarunk! Meleget! Tavaszt! Zöldet! Virágokat! Illatokat!
Tegnap előtt elzarándokoltam az egyik postára, ahol csomagot vettem át. Ott csak 20 percet vártam a sorban, aztán visszaügettem a kocsihoz, bedobtam a csomagot és átmentem a másik postára, ahol a levélküldeményeket tartják. A bejárathoz közeledve már láttam, hogy sokan vannak. Aztán bementem, és a belső ajtónál fennakadtam a tömegben. Illetve a végén. Kérdeztem, hogy nem tudnának-e beljebb lépni, mire mondta egy pacek, hogy a ott a sor vége. Miiii?? Melyik sornak a vége? Hát a legutolsó ablakhoz - ahol egy, azaz egy fő személyzet - amelyiknél az ajánlott küldeményeket kezelik. Na neeee..... megfordultam és kijöttem.
Eddig sem értettem, hogy miért csak egyetlen ember végzi ott ezt a munkát, amikor mindig hosszú sor van, de akkor is kb. 30-40 perc alatt sorra kerül az ember. Én megértem, hogy egy ember nem egy percet tesz ki, hiszen ez fizikai lehetetlenség. Megkeresni a levelet, ellenőrizni az adatokat, ha pénzért jön, akkor molyolni még kicsit, hogy biztosan az kapja meg, akinek jár, esetleg a meghatalmazással vacakolni, kivezetni a nyilvántartásból, kinyomtatni a nyugtát, csillió helyen aláíratni a pácienssel, odaadni, kifizetni, stb. Ezért mindig fel vagyok rá készülve, hogy majdhogynem hidegélelemmel kell menni oda. De ez a sor még engem is meglepett. Röpke számításaim szerint kb. 2 óra alatt tán sorra is kerültem volna. Azt hallottam, hogy ott már többen beszóltak, hogy valaki intézkedjen már, de kétlem, hogy bármi történt volna. Ugyanis nem szokott. Két arc van ott mindig, felváltva. Csak azt nem értem, hogy ha ennyi sok a küldemény, akkor miért nem tudja ezt ugyanúgy két ember csinálni, mint az újpest1 postán? Miért nem feccölnek egy kicsiti az újpest5-be mind erőforrás szempontjából, mind materiális javak szempontjából? Bár szerintem ez minden postára ráférne, hiszem olyan szakadtak, lepukkantak, hogy az hihetetlen. Még azt is el tudnám képzelni, hogy megvásárolnák vagy kibérelnék a mellettük hónapok óta üresen álló volt kínai ruházati bolt helységét és oda átköltöznének, amíg felújítják őket. Vagy rögtön azt kellene nekik berendezni és modernizálni, hiszen jóval nagyobb. Lehet, hogy ott is lenne ennyi ügyfél, de ha több ablak lenne hozzá - ergo több munkahely! - akkor jobban eloszlanának. Nem lenne minden ügyintéző 200%-ra leterhelve, nem lennének olyan leharcolt kinézetűek, talán még ők is jobban éreznék magukat a bőrükben, talán fel tudnának nézni az ember arcába, talán még egy-egy mosolyra is futná.
Nagyon-nagyon sokat számít egy jó környezet a munkamorálra nézve. Nem azt mondom, hogy hipermodern legyen, mert nem kell. (Spec. utálom az irodámban a kincstári nejlon csipkefüggönyt.) Legyen ergonómiailag jól kialakítva, álljanak kézre azok az eszközök, (telefon, tűzőgép, számológép, nyomtató, stb.) amikre folyton szükség van. Legyen egy kényelmes szék az ember segge sejhaja alatt. A többi meg már szinte adja magát, hiszen jobb lesz a közérzetük, kedvesebbé válnak a kollégáikkal és ami még fontosabb, az ügyfelekkel is.
Na ennyit erről, hiszen ez fantazmagória. Ma újfent megyek és sorba állok és remélem, hogy sorra is kerülök, még mielőtt úgy érezném, hogy pl. halaszthatatlan folyó ügyek, vagy a rám törő viszketés, vagy ki tudja mi miatt haza kellene rohannom. Szóval mielőtt elveszteném a türelmem. Mert valljuk be, sorban állni utálatos dolog és mi magyarok nem is igen szeretünk. Rögtön hangot adunk méltatlankodásunknak, dünnyögünk és morgunk - én persze sosenem! :) - és kelletlen megjegyzéseket teszünk. (Egyébként tényleg nem, inkább figyelem az embereket és azon szórakozom, hogy kin mennyire látom a türelmetlenség vagy a robbanás jeleit.)
Nem erősségünk a türelem, nyugodtan tanulhatnánk pl. a németek birka türelméről, ahogyan fegyelmezetten állnak ki hosszú sorokat, mert tudják, hogy ugyanúgy sorra kerülnek, mintha balhéznának, csak nyugodtabbak maradnak ők is, meg az ügyintézők is. Kinek kell a feszkó, nemigaz?
Mindeközben még mindig a tavaszra vágyom, olyanra, amikor nem bújik a nyakamba a hideg szél, hanem langyosan fújdogál és bár fel kell öltözni, de a jó idő már pirosra csípi az arcomat és csillog minden a szikrázó napsütésben. (a word meg most aláhúzná az előző mondatomat és azt kérné, vizsgáljam felül, mert túl hosszú! Hehe.)
