Te jó ég, mit kaptam cicótól! :) Olyan csuda kördést, hogy kettéállt a fülem tőle.
Hét dolog magamról, ami jellemez. Huhh... nem lesz egyszerű, de próba cseresznye.
1. Végtelenül romantikus vagyok és még ma is tudok egy pillanat alatt sírni egy filmen, történeten. Sőt ha csak mesélek róla, akkor is remeg a hangom, amit ügyetlenül esetleg krákogással, vagy ásítással próbálok elrejteni. Tiszta idétlen dolog. :)
2. Én magam is idétlen vagyok és nem is akarok megkomolyodni. Bár olykor azt veszem észre, hogy sajnos arrafelé haladok. És akkor elkezdem Apát rágni, nyaggatni, meg ilyesmi. Merthogy én vagyok a kis szú az életében és mivel nekem nincs más, hát kit rágjak, ha nem őt? :)
3. Nagyon praktikus gondolkodású vagyok. Előre eltervezem a dolgokat, nem futok fölösleges köröket, ha meg elfelejtettem valamit, hát haragszom magamra. De olyankor meg észbe kapok és magamban megdorgálom magam, hogy miért nem tudok lazítani? Mások előtt persze ezt titkolom és elterelő hadműveleteket folytatok, hogy ne derüljön ki. Bár gyanítom, hogy többnyire erről senki sem tud és emiatt nem is érdekelné.
4. Úúúúútálok bizonyos dolgokat többször elmagyarázni. Gyors felfogású vagyok, sosem tudtam magolni, inkább abból éltem, amit órákon összeszedtem. Zavar, ha már ötödször kell elmondanom ugyanazt, mert fel nem foghatom, miért nem lehet elsőre, vagy másodikra megjegyezni?
Egyszer ezért kaptam karót irodalomból, mert nem magoltam be Radnóti Nem tudhatom c. versét. Sorban feleltünk és kiszámoltam, melyik versszak jut rám, gyorsan bevágtam. De a diri tuti biztos, hogy látta rajtam, ezért helyet kellett cserélnem egy sráccal a sorban. Bukta :) de még mekkora ceruzás cekát kaptam rá! Aztán másnap az egészet fel kellett mondanom, hogy kiradírozza a naplóból. Azóta sem tudok szó szerint tanulni, de próbálom megtanulni a pókerarcot.
5. Épp a mimikám miatt sajnos nem vagyok kiismerhetetlen. Állítólag a képemre van írva, amit gondolok, bár én ezt nem hiszem el teljes mértékig. Biztosan van benne valami, de harcolok ellene. Mert azért lássuk be: mindig is ügyfélszolgálaton dolgoztam és ott nagyon kell tudni álarcot hordani és amerikás 180°-os mosolyt viselni. Itthon meg még jó, hogy lazítok ezen.
Ebből kifolyólag utálom azokat, akik rám akarnak erőszakolni valamit, amit én nem akarok. Pl. ,,de látom rajtad, hogy meg van a véleményed!''. Hű de utálom ezt :) és akkor már persze, csakazértis meg lesz!
6. Nem vagyok elég türelmes. Sajnos épp azokkal nem, akik közvetlenül velem vannak a mindennapokban. Ezúton is elnézést kérek érte. De az is igaz, hogy ennek a hirtelen villámlós-csattogós természetemnek a másik oldala, hogy 10 perc múlva újra süt a nap nálam. Nem vagyok haragtartó és mindig mindent megbocsátok. Mindenkinek :)
7. Örök tervezgető, szépítgető, álmodozó vagyok. Hirtelen tudok jó dolgokat kitalálni, de kell valaki a csapatomba, aki segít végigvinni azt. Jó csapatjátékos és szervező vagyok és ahogy telnek az évek, úgy látom, hogy egyre inkább az inspirál, ha valami elkészül, megvalósul. Már nem akarom félbe hagyni, elállni a kivitelezéstől félúton. Kezd bennem kifejlődni egy bulldog, hogy amíg meg nem oldok valamit, addig nem eresztem. Az viszont zavar, ha kételkednek bennem. Mert abban a pillanatban én is megteszem, holott sokszor nem lenne szabad.
Apa szerint nyughatatlan vagyok. Mert sosem tudok a fenekemen ülni - pedig dehogynem :) csak nem sokáig - és mindig kell csinálnom valamit. Ha mást nem, hát arrébb tenni valamit a polcon, hogy meg legyen a lelki békém. Állítólag tisztaság- és rendmániás vagyok. Pedig nem :) De azt nagyon szeretem, hogy bármikor jöhetnek hozzánk úgy, hogy ne kelljen a kanapéról zoknikat, törölközőt, miegymást lekapkodnom. Igen, rend van itthon. És akkor rend van bennem is. Rám mindenképpen igaz a mondás, hogy Rend a lelke mindennek! :) Akkor aztán jólesik mécseseket gyújtani,illóolajat párologtatni és egy pokrócot magamra csavarva ücsörögni a fotelban.
Kedves cicó, remélem elégedett vagy :) Az pedig, hogy mostanság ritkábban jártam itt, remélem múlandó. Valahol írtam, hogy sok jó könyvem van, amiket alig győzök olvasni. Azért lássuk be: munka, intéznivalók, vásárlás, főzőcske, háztartási munkák, olvasás, blogolás és még Nőnek is lenni... Azért erre nem jut minden nap energiám, de ha jutna is, akkor kevés lenne a 24 óra. Így hát kompromisszumokat kötök és hol itt, hol ott próbálok helyt állni.
Mindenesetre végtelenül, nagyon, de nagyon jól esett, hogy hiányoltál és ígérem, majd igyekszem kicsit többet itt lenni.
Gondolkodtam rajta, kinek pattinthatom tovább ezt a kördést? Simsinek mindenképpen, illetve colinnak és konoknak is. Hirtelen más nem jut eszembe, de ha ez változik, jelezni fogom. Most majd kíváncsian várom a többiek önvallomását is :) Tisztára olyan ez már, mint az ismerd meg kishazánkat mozgalom, csak itt ismerd meg bloggertársadat! lenne a szlogen :)))